gyári folyóirat-flóra

[HU]

1984

január 1

Kedves Új folyóirat!

Azért írok, mert beírtam az évet a kedvenc könyvemből. Orwell 1984. És úgy érzem magam, mint egy karakter egy könyvben. Idén töltöm be a 16. életévét, és rájöttem, hogy eddig egyetlen napom sem volt szabadságban. Sokat akarok csinálni idén. Hogy országos bajnok legyen az úszásban. És hogy legyen barátom. Vagy még több. Most nehéz, mert csak nekem és Irennek kell gondoskodnunk róla. De végül azt hiszem, megszoktam. Hiányzik anya és apa, és tudom, hogy ők is. De túl leszünk rajta. Ez az év az én évem lesz!

február 24

Ma egyáltalán nem láthattam H-t.. Felsoroztak minket az ünnepségre, és hazafias verseket kellett két hangon, románul elmondanunk. Egyik oldalon fiúk, másik oldalon lányok. H. a popsi. És sajnáltam, hogy nem mentem el a Népligetbe. Mindannyiunknak úgy kell tenni, mintha boldogok lennénk ebben a ketrecben. Amíg mindannyian színlelünk, a társ boldog. Mert az összes többi elvtárs elégedett. Mindannyian tettetett rabszolgák vagyunk. Egyszer azt kértem, hogy menjek a mosdóba. Elmentem az órára, és felírtam a táblára a Szabadságot. Biztos lesz ellenőrzés. Vagy a társ gyorsan törli zavartan, és nem mond semmit. Mindkét esetben nevetni és viccelni fogok. Micsoda ostobaság, szabadság. H. szabad, mert kopog. De még ő sem tudja. 

március 28

Úszásban kvalifikáltam az országot. Megyek a bajnokságra. Irén olyan boldog, mintha boldogabb lenne, mint én. A döntő Bukarestben van, még sosem voltam. De azt hallottam, hogy sokkal hidegebb és csúnyább, mint itt. Sokkal nagyobbak a sorok. És hát minden, amit a filmekben láttam. Az úszás a szabadságom. A hiányzásaim igazoltak, mindenki másképp bánik velem. Amíg nyerek, addig jó. Mindannyian úgy teszünk, mintha bajnokok lennénk. Vannak új barátnőim, akik folyamatosan ragaszkodnak hozzám. Biztos vagyok benne, hogy még mindig csipogok azoktól, akikről tudom, hogy ömlenek. Arra csalom őket, hogy azt gondolják, én ugrottam ki az irányítás alól. Szóval hagyj békén. Nincs mit. Az úszás a szabadság útja. Egy napon átkelek vele egy nagyon nagy vízen. Még mindig próbálom Irént is úszni tanítani. De fél a víztől. Amíg nem tanulok, nem megyek sehova. 

június 6
Tegnap este elmentem egy buliba, a sportolókhoz. Sokat táncoltak egy bárban T. házában. Ittam egy keveset és megszédültem. H. haza akart vinni, de már nem bízom benne. Folyamatosan olyan pletykákat hallottam, hogy ő is csipog. És olyan unalmas lett. Amikor hozzám ér, nem érzek semmit. Egyedül hagytam a Begheu-n. Egyszer megláttam egy öregasszonyt, aki kijött az udvarból. Amikor felvette velem a szemkontaktust, furcsa izgalom fogott el. Egy darabig álltunk és egymásra néztünk. Anya, fontos vagy... Románul beszélt. Megfogta a jobb kezem, és hosszan nézte a tenyeremet. Élj, amíg van időd. Itt megszakadt a vonalad. Nem hiszek ezekben a furcsa dolgokban, de féltem. Félek a fulladástól. Nekem mindig van. Ezt senki sem tudja, csak te, Orwell Évnaplója.

július 7 

Ma van a születésnapom és egyedül leszek. Irén a táborban van az osztályával. H. és P. is elment. Nem érzem magam lánynak. És azt hiszem, nincs is kedvem hozzá. már korábban is rajzoltam. De nem tetszik, hogy minden vonal megszakad. Pontosan úgy, ahogy a nagymama mondta nekem. És a húrok a medencében olyanok, mint a vonalak. És versenyzünk, hogy gyorsabban érjünk célba. Milyen hülye. Hová jutunk? Most itt. Még mindig egy ketrecben, amit választunk. Nem hiszem, hogy megbízok senkiben. Irénen és Mr. Tóthon kívül. Irén pedig még mindig nem akar úszni. 

szeptember 19

Nyertem. Nyertem és nem érzek semmit. Bukarestben nem igazán tetszett, de nem is volt időm sokat nézni. Sok a munka, mindenhol szétesik. De metróval mentem. Megbarátkoztam egy nagyon menő férfival, A-nak fogom hívni. Nagyon egzotikus és különleges vagyok neki, mondta nekem. Oké, ő onnan származik. innen származom. Mondott valamit, amin gondolkozni fogok. Versenyezzünk mindketten a Dunában, ahol menekülhetsz. Azt mondta, ha mindketten kijutunk az olimpiára, lehet, hogy lesz esély. Igen, az esély arra, hogy az egész Biztonság őrizzen. Inkább a Duna. De Iren nélkül nem megyek sehova.

november 25
Mindenhol vizes vagyok, kiráz a hideg, és üvölteni akarok a szomorúságtól. Ma lehetőségem volt… elmenni. Úszni. A. elment. Van. Elvesztettem. És én... nem tudtam. Irén nem ellenkezett. Mindjárt megfulladt. Haza kellett vinnem. Nagy szerencsénk volt, hogy nem állított meg minket senki. Tökéletes nap volt. Hideg, felhők, unalom és csend. Manapság kiszivároghatsz… meg kéne égetnem, Napló. Ez az év véget ér, és 1984 marad. 

[NAK,-NEK]

TAGEBUCH LYZEUM FLORA

1984

január 1

Liebes neues Tagebuch,

Ich schreibe, weil wir nun das Jahr aus meinem Lieblingsbuch haben. 1984 von Orwell. Und ich fühle mich genau wie eine Figur aus einem Buch. Dieses Jahr werde ich 16 und ich habe erlebt dass ich bis jetzt keinen einziden Tag Freiheit erlebt habe. Ich habe vieles vor in diesem Jahr. Siegerin der nationalen Schwimmmeisterschaft leszek. Und einen Freund haben. Oder sogar mehrere. Es ist jetzt schwer, weil ich allein mit Iren bin und ich muss auf sie aufpassen. Ich vermisse Mami und Papi und ich weiß, sie vermisst sie auch. Aber wir kriegen das schon hin. Das wird mein Jahr sein!

  1. február

Heute konnte ich H. überhaupt nicht sehen. Wir mussten bei dem Fest in eine Reihe stehen und patriotische Gedichte auf zwei Stimmen aufsagen, auf Rumänisch. Fiúk a másik oldalon, lányok a másik oldalon. H. hat geschwanzt. Und mir hat es leidgetan, dass ich nicht auch geschwänzt habe, dann hatten wir in den Volkspark gehen können. Wir müssen alle so tun als wären wir glücklich in diesem Käfig. Solange wir alle so tun, ist die Genossin glücklich. Weil alle anderen Genossen glücklich sind. Wir sind alle eine Bande falscher Sklaven. Dann habe ich, um Erlaubnis auf die Toilette zu gehen, gebeten. Ich bin in die Klasse gegangen und habe Freiheit auf die Tafel geschrieben. Es wird sicher eine Inspektion geben. Oder die Genossin wird verwirrt alles rasch abwischen und nichts sagen. Ich werde auf jeden Fall lachen und Witze reißen. Tehát ein Blödsinn, Freiheit. H. ist frei weil er schwänzt. Aber nicht einmal er weiß es.

  1. März

Kijutottam az országos úszóbajnokságra. Ich gehe zur Meisterschaft. Iren ist so glücklich, scheinen glücklicher als ich. A Das Endspiel Bukarestben található, da war ich noch nie. Es soll aber viel kälter und hässlicher sein als hier. Die Schlangen sind viel länger. Und, nun ja, alles was ich in Filmen so gesehen habe. Az úszás a szabadságom. Meine Fehlstunden werden entschuldigt, alle gehen anders mit mir um. Solange ich gewinne, ist alles gut. Wir tun alle nur so als ob wir Sieger sind. Zwei neue Freundinnen kleben praktisk immer an mir. Natürlich zwitschere ich schön bei denen, wo ich mir sicher bin, dass die spitzeln. Ich verdreh ihnen den Kopf damit sie denken, ich sei halt so, ein wenig verrückt. Dann lassen sie dich Ruhében. Macht nichts. Az úszás a szabadság útja. Irgendwann werde ich diesen Weg gehen und ein ganz großes Wasser querschwimmen. Ich versuche immer wieder der Iren das Schwimmen beizubringen. Aber ihr graut es vor dem Wasser. Bis ich ihr das nicht beibringe, geh ich nirgends hin.

  1. junior

Gestern Abend war ich auf einer Fete, bei den Sportlern. Es wurde viel getanzt in einem Keller bei T. zuhause. Ich habe ein wenig getrunken und war dann ein bisschen benommen. H. wollte mich nachhause begeilten, aber ich vertraue ihm nicht mehr. Ich höre immer wieder, dass er auch spitzeln würde. Und er ist so langweilig geworden. Wenn er mich anfasst, spüre ich gar nichts. Ich bin allein der Bega entlang gegangen. Plötzlich habe ich eine Alte aus einem Hof rauskommen gesehen. Als sich unsere Blicke trafen, lief mir ein Schauder über den Rücken. Wir standen da und schauten uns eine Weile gegänstige an. Mädel, du bist etwas Besondere... Sie hat Rumanisch gesprochen. Sie hat meine rechte Hand genommen und hat lang meine Handfläche eenkechts. Lebe, solange du noch Zeit hast. Die Linie endet itt. Ich glaube nicht an solche komischen Sachen, aber das hat mir Angst gemacht. Ich habe Angst zu ertrinken. Diese Angst hatte ich immer. Niemand weiß es, außer dir, Tagebuch aus dem Jahre Orwells.

  1. karcolás

Ma van a születésnapom. Iren ist mit ihrer Klasse im Ferienlager. H. und P. sind auch nicht da. Ich habe keine Lust auf Mädels. Azt hiszem, nekem sincs Lust auf mich selbst. Ich habe noch etwas gezeichnet. Aber ich mag es nicht, weil alle Linien unterbrochen sind. Genau wie diese Alte es gesagt hat. Die Seile im Schwimmbecken sind auch wie Linien. Und wir kämpfen darum, wer als Erster die Ziellinie erreicht. Tehát ein Schwachsinn. Wo kommen wir so hin? Nirgends. Wir laufen weiter in einem Käfig herum. Ich glaube ich vertraue niemandem. Außer Iren und Herrn Toth. Und Iren immer noch nicht schwimmen.

  1. szeptember

Ich habe gewonnen. Ich habe gewonnen und fühle nichts. Bukarest hat mir nicht wirklich gefallen, ich hatte aber auch nicht wirklich Zeit vieles zu besichtigen. Es gibt sehr viele Baustellen, es wird überall abergissen. Aber ich bin mit der U-Bahn gefahren. Ich habe einen ganz tollen Menschen befreundet, ich werde ihn A. nennen. Er meint ich wäre sehr exoticich und besonders für ihn. Apáca, ja, er ist dort. Itt vagyok. Er hat mir etwas gesagt, was mich zum Nachdenken gebracht hat. Wir sollten beide in der Donau, wo man ausbrechen kann, um die Wette schwimmen. Wenn wir es beide zur Olympiade schaffen würden, meinte er, dann gäbe es vielleicht eine Chance. Igen, die Chance von der ganzen Securitate überwacht zu werden. Dann lieber die Donau. Aber ohne Iren gehe ich nirgends hin.

  1. november

Ich bin komplett nass, zittere vor Kälte und könnte vor Trauer schreien. Ich hatte heute die Chance zu… gehen. Úszni. A. ist geschwommen. Er ist dort. Ich habe ihn verloren. Und ich... Ich konne nicht. Iren konne nicht durchhalten. Sie ist gyorsan ertrunken. haza kellett vinnem. Wir hatten großes Glück, dass uns niemand angehalten hat. Es war ein perfekter Tag. Kalt, bewölkt, Langeweile und Ruhe. An solchen Tagen kann man sich einfach tragen lassen... Ich muestre dich verbrennen, Tagebuch. Dieses Jahr wird zu Ende gehen, aber es wird weinster 1984 ble

[HU]

NAPLÓ LÍCEUM FLÓRA

1984

január 1

kedves új naplóm,

Azért írok, mert most megvan az évszám a kedvenc könyvemből. Orwell 1984. És pontosan úgy érzem magam, mint egy karakter a könyvből. Idén töltöm a 16. életévét, és rájöttem, hogy eddig egyetlen szabadnapom sem volt. Nagyon sok tervem van erre az évre. Az országos úszóbajnokság bajnoka szeretnék lenni. És legyen pasid. Vagy akár több is. Most nehéz, mert egyedül vagyok az írekkel, és gondoskodnom kell róluk. Hiányzik anyu és apu, és tudom, hogy neki is hiányoznak. De megoldjuk. Ez lesz az én évem!

február

Ma egyáltalán nem láthattam H.-t. A fesztiválon sorban kellett állni, és hazafias verseket kellett elmondani kétszólamúan, románul. Egyik oldalon fiúk, másik oldalon lányok. H. kihagyta. És sajnáltam, hogy nem játszottam hockot, akkor mehettünk volna a Volksparkba. Mindannyiunknak úgy kell tenni, mintha boldogok lennénk ebben a ketrecben. Amíg mindannyian ezt tesszük, az elvtárs boldog. Mert minden más elvtárs boldog. Mindannyian hamis rabszolgák vagyunk. Aztán engedélyt kértem a WC-re. Elmentem az órára, és felírtam a táblára a szabadságot. Biztos lesz ellenőrzés. Vagy a zavart elvtárs gyorsan letöröl mindent és nem szól semmit. Határozottan nevetni fogok és vicceket sütöttek. Ilyen hülyeség, szabadság. H. szabadon van, mert kiakadt. De még ő sem tudja.

március

Kijutottam az országos úszóbajnokságra. Megyek a bajnokságra. Irén olyan boldog, látszólag boldogabb nálam. A döntő Bukarestben van, még sosem voltam ott. De állítólag sokkal hidegebb és rondább lesz, mint itt. A sorok sokkal hosszabbak. És hát minden, amit filmekben láttam. Az úszás a szabadságom. A hiányzásaim igazoltak, mindenki másképp bánik velem. Amíg nyerek, minden rendben van. Mindannyian csak úgy teszünk, mintha győztesek lennénk. Két új barátnő gyakorlatilag mindig rám ragad. Persze csipogok, ha biztos vagyok benne, hogy kémkednek. Elcsavarom a fejüket, hogy azt gondolják, hogy én is ilyen vagyok, egy kicsit őrült. Aztán békén hagynak. mindegy Az úszás a szabadság útja. Egyszer majd elmegyek ezen az úton, és átúszom egy nagyon nagy víztömegen. Folyamatosan próbálom megtanítani az íreket úszni. De félsz a víztől. Nem megyek sehova, amíg meg nem tanítom neki.

fiatal

Tegnap este egy bulin voltam a sportolókkal. Sokat táncoltak egy pincében T. otthonában. Ittam egy keveset, majd egy kicsit elfáradtam. H. haza akart kísérni, de már nem bízom benne. Folyamatosan azt hallom, hogy ő is becsapna. És olyan unalmas lett. Amikor hozzám ér, nem érzek semmit. Egyedül sétáltam végig a Bégán. Hirtelen egy öregasszonyt láttam kijönni az udvarból. Amikor a tekintetünk találkozott, borzongás futott végig a gerincemen. Ott álltunk és néztük egymást egy darabig. Lány, te különleges vagy... Románul beszélt. Megfogta a jobb kezem, és hosszan vizsgálgatta a tenyeremet. Élj, amíg még van időd. A sor itt ér véget. Nem hiszek az ilyen furcsa dolgokban, de megijesztett. Félek a fulladástól. Mindig is volt bennem ez a félelem. Senki sem tudja, csak te, Orwell naplója.

július

Ma van a születésnapom. Irén nyári táborban van az osztályával. H. és P. sincsenek ott. Nem szeretem a lányokat. Azt hiszem, én sem érzem magam magamnak. mást rajzoltam. De nem szeretem, mert minden vonal megszakadt. Ahogy az öregasszony mondta. A medencében lévő köteleken is hasonló vonalak vannak. És azért küzdünk, hogy ki ér először célba. Ekkora baromságot. Hová megyünk? Most itt. Egy ketrecben sétálunk tovább. Nem hiszem, hogy megbízok senkiben. Kivéve Irisht és Mr. Tóthot. Irén pedig még mindig nem akar úszni.

szeptember

Nyertem. Nyertem és nem érzek semmit. Nem igazán szerettem Bukarestet, de nem is igazán volt időm sokat látogatni. Rengeteg építkezés, bontás mindenhol. De metróval mentem. Egy igazán nagyszerű emberrel kötöttem barátságot, A-nak fogom hívni. Azt hiszi, hogy nagyon egzotikus és különleges vagyok számára. Hát igen, ott van. itt van. Mondott valamit, amitől elgondolkodtam. Mindketten ússzunk egy versenyt a Dunában, ahol ki lehet törni. Ha mindketten kijutnánk az olimpiára – mondta –, talán lenne rá esély. Igen, az esély a